Ideje átgondolni a koleszterint és a sztatinokat! Lehet, hogy nincs is rájuk szükséged.
Írta: Steve Born
Az Egyesült Államokban minden negyedik haláleset szív- és érrendszeri betegséghez (CVD) köthető [1], ezért ezt a témát nem szabad félvállról venni. A magas koleszterinszint és annak kapcsolata a szívbetegségekkel, valamint a sztatin típusú gyógyszerek felírása továbbra is sok vitát vált ki – és ez nemcsak az átlagembereket, hanem a sportolókat is érinti. A MedicalNewsToday oldal egyik cikke így fogalmaz:
„Bár az aktív emberek általában alacsonyabb koleszterinszinttel rendelkeznek, a sportolóknál is előfordulhat magas koleszterinszint. Különösen igaz ez azokra, akik magas zsírtartalmú, alacsony szénhidráttartalmú étrendet követnek – például az ultratávú állóképességi sportolók.” [2]
Ez a téma azért is különösen fontos számodra, mert ha sportolóként szóba kerül az orvosnál a koleszterin vagy más egészségügyi kérdés, gyakran azt tapasztalhatod, hogy „kilógsz a sorból”. Az orvosok többsége ugyanis a „szabványos” betegekkel találkozik nap mint nap, így a te eltérő értékeidhez nem mindig tudnak megfelelően viszonyulni. Ilyenkor előfordul, hogy megpróbálnak mégis beszorítani a „szokásos keretbe”. Ha ez ismerős neked, olvass tovább!
Ahelyett, hogy mindenkinél ugyanazt a szabályt alkalmaznánk (például hogy a 200 fölötti összkoleszterin már bajt jelent), vagy kizárólag az LDL-szintet néznénk, sok szakember – köztük Dr. Robert Lustig is – inkább a triglicerid és HDL arányát (TG:HDL) tartja megbízhatóbb mérőszámnak. Mi is úgy gondoljuk, hogy azok, akiknek az összkoleszterin-értéke csak kicsivel van 200 felett, ne rohanjanak azonnal sztatint szedni, hanem nézzék meg a TG:HDL arányukat is, beszéljék meg ezt orvosukkal, és előbb próbáljanak ki természetesebb megoldásokat.
A sztatinok a leggyakrabban felírt gyógyszerek közé tartoznak magas koleszterin kezelésére, évente milliárdokat költenek rájuk világszerte. Vannak emberek, akiknél valóban hasznosak, de a kutatások szerint sok esetben túl gyakran, feleslegesen írják fel őket, és csak a valóban magas kockázatú pácienseknél lenne indokolt a használatuk.
Először nézzük meg, mi is az a koleszterin, és mit jelentenek az egyes összetevői. Ezután beszélünk a sztatinokról, és arról, miért lehet veszélyes, ha „megelőzésként” kezdjük el szedni őket orvosi indok nélkül.
A probléma a „mindenkire ugyanaz” szemlélet. Sok orvos még mindig csak az összkoleszterin- vagy az LDL-érték alapján dönti el, hogy valaki szívbetegség-kockázatnak van-e kitéve. Gyakran már akkor is sztatint javasolnak, ha valakinek csak egy kicsivel van 200 mg/dL fölött az összkoleszterinszintje – akár sportolóról, akár nem sportolóról van szó.
Szerencsére a kutatások azt mutatják, hogy a triglicerid és HDL aránya (TG:HDL) sokkal megbízhatóbb mutató a szívbetegség kockázatának meghatározásához, mint az összkoleszterin vagy az LDL önmagában. Dr. Robert Lustig táplálkozáskutató szavaival élve:
„A triglicerid:HDL arány – vagyis a rossz és a jó koleszterin valódi aránya – a legjobb jelzője a kis sűrűségű LDL-nek, ami a szívbetegségek legjobb mutatója, és egyben az inzulinrezisztencia és a metabolikus szindróma legjobb előrejelzője is.”
Dr. Mark Hyman is ezt erősíti meg:
„Valójában az LDL-koleszterinszint egy nagyon rossz előrejelzője a szívbetegség kockázatának, ha összevetjük például az összkoleszterin:HDL aránnyal – és ez sem olyan jó mutató, mint a triglicerid:HDL arány.” [3]
Mielőtt kiszámolnánk a TG:HDL arányt, nézzük meg a legfontosabb koleszterinértékeket, azok jelentését, és hogy mik a normál illetve az egészséges szintjeik:
Összkoleszterin (Total Cholesterol)
Ez azt mutatja meg, hogy mennyi koleszterin van összesen a véredben. Tartalmazza a „rossz” LDL és a „jó” HDL koleszterint is.
- Normál értéktartomány: 0 – 200 mg/dL
- Egészséges tartomány: 125 – 199 mg/dL
- Határeset (emelkedett): 200 – 239 mg/dL
- Magas: 240 mg/dL vagy fölötte
HDL (jó koleszterin)
A HDL segít eltávolítani a felesleges koleszterint az artériákból, vagyis véd a szívbetegségek ellen.
- Normál érték nőknek: 40 – 90 mg/dL
- Normál érték férfiaknak: legalább 50 mg/dL
- Egészséges szint:
- Nőknek: 40 mg/dL fölött
- Férfiaknak: 50 mg/dL fölött
LDL (rossz koleszterin)
Ez a fő oka annak, hogy koleszterin lerakódik az érfalakban, így érelzáródást okozhat.
- Normál értéktartomány: 0 – 130 mg/dL
- Egészséges szint: 100 mg/dL alatt
Nem-HDL koleszterin (Non-HDL)
Ez az érték az összkoleszterin mínusz a HDL, tehát minden „rosszabb” típusú koleszterint tartalmaz (pl. LDL, VLDL).
- Normál tartomány: 0 – 159 mg/dL
- Egészséges szint: 130 mg/dL alatt
Trigliceridek (TG)
Ezek egyfajta zsírok a vérben, amelyek fokozzák a szívbetegségek kockázatát.
- Normál értéktartomány: 0 – 150 mg/dL
- Egészséges szint: 150 mg/dL alatt
Összkoleszterin és HDL aránya
Ez az arány megmutatja, hogy mennyi „jó” koleszterin van az összmennyiséghez képest.
- Normál tartomány: 0,0 – 5,0
- Egészséges érték: 3,5 alatt
Egy még pontosabb előrejelző: a Triglicerid:HDL arány (TG:HDL Ratio)
Ez az arány azt mutatja meg, milyen arányban van a „rossz” zsír (TG) a „jó” koleszterinhez (HDL) képest.
Egyszerű kiszámolni: Oszd el a trigliceridszámodat a HDL-értékeddel.
Példa:
- Triglicerid (TG) érték: 100
- HDL érték: 80
- 100 ÷ 80 = 1,25
Mit jelent ez az arány?
- Ideális: 2 vagy kevesebb
- Egészséges: 3
- Magas: 3,5
- Túl magas: 6 vagy több
Ez az arány egyre több orvos és kutató szerint jobb mutatója a szívbetegség kockázatának, mint az összkoleszterin vagy az LDL önmagában.
Problémák a sztatin gyógyszerekkel
Magas kockázatú embereknél a sztatin gyógyszerek valóban segíthetnek az LDL („rossz”) koleszterin csökkentésében. Azonban amikor alacsony kockázatú embereknek írják fel őket megelőzésként, a mérleg gyakran nem a haszon javára billen.
Ez különösen igaz azokra, akiknél:
- Az összkoleszterin és HDL arány kevesebb, mint 3,5 (ami ideális),
- A triglicerid és HDL arány kevesebb vagy egyenlő, mint 3 (ami egészséges),
- Az összkoleszterin kissé meghaladja a „bűvös 200-as számot” (például 210 mg/dL), de más kockázati tényezőjük nincs.
Ilyen esetekben a sztatin mellékhatások kockázata nagyobb, mint az elérhető haszon. [4]
Dr. Bayne French ezt így fogalmazza meg: „A sztatinok kétségtelenül biológiailag erőteljes hatású szerek. A koleszterincsökkentésen túl gyulladáscsökkentőként és antioxidánsként is hatnak. De azt állítani, hogy mindenkinek, akinél magas a koleszterin, hasznosak lennének – az egyszerűen nem igaz. Bizonyos helyzetekben valóban segíthetnek – például 70 év alatti férfiaknál, akik már átestek szívinfarktuson, vagy több kockázati tényezőjük van (pl. magas vérnyomás, hasi elhízás, cukorbetegség, dohányzás). De ahogy Abramson és társai (BMJ, 2013) is kimutatták, a legtöbb esetben, amikor sztatint írnak fel (főleg elsődleges megelőzésként, vagyis olyanoknak, akik még nem szívbetegek), a haszon minimális, a mellékhatások viszont jelentősek.”
Gyakori mellékhatások a sztatinok szedése mellett
Bár egyes mellékhatások ritkák, mások elég gyakoriak és komolyak lehetnek. Íme néhány példa:
- Fáradékonyság
- Fejfájás
- Memóriazavarok: feledékenység, zavartság, lassabb gondolkodás
- Vércukorszint-emelkedés, akár 2-es típusú cukorbetegség kialakulása
- Gyomorpanaszok: hányinger, hasmenés
- Izomfájdalmak
- Máj- és vesekárosodás
Ha nincs rá valós szükség, miért kockáztatnánk ezeket a mellékhatásokat?
További gondok a sztatinokkal
A kutatások szerint a sztatinok csökkentik a szervezet egyik legfontosabb tápanyagának, a Q10-koenzimnek (CoQ10) a szintjét. Ez az anyag minden egyes sejtedben megtalálható, és az ATP (adenozin-trifoszfát) nevű energiaforrás előállításához nélkülözhetetlen. Ez az „üzemanyag” tartja működésben a tested.
A szakértők szerint:
„Q10 nélkül az emberi élet nagyon hamar megszűnne.” – James South
„A Q10 szerepe az öregedésben és az immunrendszer működésében megkérdőjelezhetetlen.” – Dr. Emile G. Bliznakov
„A Q10 az energia tartalékban – csodás tápanyag, különösen a szív egészségére.” – Dr. Stephen Sinatra
„A Q10 az a központi elem, amely köré az életfolyamatok szerveződnek.” – Dr. William V. Judy
Sajnálatos módon sokan, akik sztatint szednek, nem is tudnak róla, hogy ez a gyógyszer lecsökkenti a Q10-szintet, és így még inkább ki vannak téve a mellékhatásoknak.
Ezen kívül úgy tűnik, hogy a sztatinok gátolhatják a K2-vitamin szintézisét is, amely a D3-vitaminnal együtt a csontok és az érrendszer egészségének egyik kulcsa. A K2-vitamin segít abban, hogy a kalcium a csontokba épüljön be, ne pedig az artériákba rakódjon le. Emellett hozzájárul a normális vércukorszint fenntartásához, így segíthet megelőzni a 2-es típusú cukorbetegséget.
Mit érdemes tenni először?
-
Táplálkozás rendbetétele
A legfontosabb az étrendi hibák kijavítása – főleg a túl sok omega-6 zsírsav bevitelének csökkentése. -
Rendszeres mozgás
A „mester sportolók” (idősebb, de aktív sportolók) koleszterinprofilja hasonló a fiatal felnőttekéhez – ez csökkenti a szívbetegség esélyét. -
Megfelelő étrend-kiegészítés
Egyes tápanyagok bizonyítottan segíthetnek a magas koleszterinszint csökkentésében, például: - Q10-koenzim
- Esszenciális zsírsavak: EPA és DHA
- Probiotikumok
- ...és más természetes anyagok.
Összefoglalás
Ahelyett, hogy mindenkit az összkoleszterin 200 fölötti értéke vagy csak az LDL alapján sorolnánk be a „veszélyeztetett” kategóriába, sokkal pontosabb mérőszám a triglicerid és HDL arány (TG:HDL) – ebben egyetértünk Dr. Lustig álláspontjával.
Aki kicsivel a 200-as határ felett van, ne essen pánikba, inkább nézze meg az arányokat, beszélje meg orvosával, és elsőként válassza a természetesebb megoldásokat.
A sztatinok óriási üzlet (évente milliárdos forgalommal), de csak akkor érdemes alkalmazni őket, ha valóban szükséges, és valódi, magas kockázat áll fenn.
Dr. Andrew M. Freeman (ACC/AHA) szavaival élve: „Az életmód – ideértve a táplálkozást, a mozgást, a stresszkezelést, valamint az emberi kapcsolatokat – a természet legjobb gyógyszere az általános egészség, így a szív egészségének javítására. Sok esetben a megfelelő életmódváltozások ugyanolyan hatékonyan, vagy akár hatékonyabban is csökkenthetik a koleszterinszintet, mint a sztatinok.”
Referenciák:
[1] https://www.cdc.gov/heartdisease/facts.htm
[2] https://www.medicalnewstoday.com/articles/high-cholesterol-in-endurance-athletes
[4] https://www.thennt.com/nnt/statins-for-heart-disease-prevention-without-prior-heart-disease-2/
[5] https://hammernutrition.com/blogs/endurance-news-weekly/lipids-a-different-perspective-part-3
[6] https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC3108295/
