Dr. Bayne French, MD DC

Ahogy mennek az évek, egyre több beteggel találkozom, és minél többet tanulok vagy olvasok, rájövök, hogy milyen keveset tudok.  Ezért kevésbé igazodok a szakértőhöz, akik azzal foglalkoznak, hogy mit tudnak, és miért kell tudniuk azokat. Azt a  késztetést érzem, hogy többet kell tanulnom az egészségről, mert úgy gondolom, hogy a társadalom, országunk és a világ jobb lenne, ha az egyénnél kezdenénk a kutatásainkat. 

Beszéljünk a zsírról. Igen, igaz, hogy már írtam róla, de ez a cikk új fogalmakat fog tartalmazni. Ha a legutóbbi cikkeim - melyekben az esszenciális zsírokról írtam - ijesztőek voltak, akkor ez is az lesz. Mindennek értelmet adunk. Ha érted, hogy te döntöd el, milyen értelmet és jelentőséget tulajdonítasz valaminek, akkor azt is tudod, hogy nem a külső körülmények, hanem te határozod meg életed minőségét. (Bernard Roth, Ph.D.)

Tehát, az amit közvetíteni szeretnék ezzel a cikkel, az a remény.  Köszönöm, Bernie.

 --------------------------------------------------  --------

Az LDL és CVD összefüggése: 

Nem vitatom, hogy az LDL-szint összefügg a szív- és érrendszeri betegségekkel. Amennyiben az  LDL-szint megemelkedik, az  fokozott kockázatot jelent, melyet számos tanulmány kimutatott. Igen, ezt a kijelentésemet komolyan gondolom. 

Az LDL (low density lipoprotein) koleszterin, vagy más néven alacsony sűrűségű lipoprotein, a vérzsírok egyik fajtája, mely koleszterin szállítását végzi májból a sejtek irányába. Az LDL-koleszterint „rossz” koleszterinnek is szokták hívni, ugyanis a felesleges koleszterint nem szállítja el az érfalakról, hanem épp ellenkezőleg, lerakódásokat (plakkokat) képez. 

Vannak genetikai szindrómák, a családi hiperkoleszterinémia, ahol a koleszterin szint rendkívül magas. Ezeknek az egyéneknek nagy CVD-(kardiovaszkuláris) terhelése van.  Mindenhol vannak koleszterin lerakódások, még a szemükben és az inaikban is. Igen, felgyorsultan felhalmozódhat az érfalakban is.

Steinberg et al. (NEJM. 1989) és Jaakkola et al. (Coronary Artery Disease. 1993) mindketten arról számoltak be, hogy a "natív" (természetes, változatlan) LDL nem halmozódik fel rendellenesen vagy épül be az érfalakba.

A módosított LDL-részecskék abnormálisan felhalmozódnak.  Ezek a módosított részecskék kicsik és sűrűek. Sokkal tovább keringenek a véráramban, és az oxidáció, a deszialiláció és a glikáció kedvezőtlenül hat rájuk.

Sztatinok

A sztatinok koleszterin és triglicerid csökkentésére szolgáló gyógyszerek csoportja. Széles körben azt állítják, hogy csökkentik a CVD és a szívroham kockázatát. Kevés olyan dolog van az orvostudományon belül, amely ennyire hevesen ragaszkodik ehhez a megállapításhoz. Az évtizedek óta gyűjtött hatalmas mennyiségű adat megkérdőjelezte e gyógyszerek széles körű használatának okát, a legtöbb egészségügyi szolgáltató nem tér el buzgó dogmáitól.

A megkérdőjelezhetetlen feltételezések nyilvánvalóvá válnak, ha visszatekintünk a múlt társadalmi és politikai normáira (jogdíj, rabszolgaság, emberáldozatok, gyermekmunka, vérontás stb.). Ezek mindegyikét az adott kultúra szerves részének feltételezték, észrevétlenül és vitathatatlanul elfogadták azokat, amíg jelenléte előtérbe nem került, és megkérdőjelezték létjogosultságukat.

Nilsson et al. (J Negat Results Biomed. 2011) egy nagyon kiterjedt vizsgálatot végzett, melyben 1998 és 2002 között vizsgálták az egyéneket a sztatinhasználat, a szívroham és a halálozás tekintetében. A sztatinok széles körben elterjedt és egyre növekvő felhasználásával és az AMI (szívroham) előfordulási gyakoriságával vagy mortalitásával nem lehetett összefüggést kimutatni.

Minden bizonnyal valami erős biológiai folyamat történik a sztatin gyógyszerekkel kapcsolatban. Amellett, hogy csökkentik a koholt, csökkentik a gyulladást és antioxidánsként is hatnak.  Nagymértékben pontatlan azt állítani, hogy ezek általánosan előnyösek, és mindenki számára javasoltak, akinek magas a koleszterinszintje. Ahogy Kenny Rogers mondta: "Tudnod kell, mikor kell használni, és mikor kell eldobni".  A sztatinok bizonyos helyzetekben valószínűleg segítenek csökkenteni a szív- és érrendszeri betegségeket.

Például azon 70 év alatti férfiak esetében, akik már átestek szívinfarktuson, és olyan férfiaknál, akiknek számos kockázati tényezője van (emelkedett vérnyomás, hasi elhízás, cukorbetegség, dohányzás stb.).  

Abramson és munkatársai (BMJ. 2013) beszámoltak arról, hogy azon emberek többsége számára, akiknek sztatinokat írnak fel (csupán „elsődleges megelőzésre”, olyan embereknek, akik nem szenvednek szívbetegségben) haszontalan, de a mellékhatások és a kockázatok jelentősek.  

Ugyan gyakran tesznek említést arról, hogy a szívinfarktusok a sztatinkezelés hatására „36%-os csökkenést eredményeznek”, de nem értik, hogy ez mit jelent. 

Ez egy statisztikai adat, amely a relatív kockázatcsökkentésre utal. A szívrohamok számának tényleges csökkenése 1% volt (3%-ról 2%-ra).  Ez abszolút kockázatcsökkenés. A sztatin gyógyszeres kezelés a viszonylag egészséges, ismert szívbetegségben nem szenvedő emberek számára egyszerűen nem hatásos.

Független kutatók egy csoportja hatalmas adatmennyiséget vizsgált át (Cochrane Database Systematic Reviews), és korlátozott bizonyítékot talált arra vonatkozóan, hogy a sztatinok segítenek megelőzni az első szívrohamot, emiatt „óvatosan” kell bánni a felírásukkal (a sztatinok 75%-át alacsony kockázatú betegek részére írták fel).

Egy független (nem iparági finanszírozású) orvosokból és tudósokból álló társaság egy csoportot hozott létre, amelynek alapja az NNT (a kezeléshez szükséges szám) koncepció. Ez egy olyan módszer, amivel megvizsgálják a kezelés valódi előnyeit és kockázatait. A sztatinokkal (és más beavatkozásokkal) kapcsolatos munkájuk a www.thennt.com oldalon található. A sztatinhasználat szempontjából nem kedvező eredményekről olvashatunk benne.

Szerintem alapvető lenne annak megértése, hogy minden alkalommal, amikor valaki valamilyen tudományos megállapításról vagy egy kutatás eredményéről hall, szem előtt tartsa, hogy nem egy mindenható lény munkájáról beszél, aki hozzáfér a kinyilatkoztatott igazságokhoz, hanem esendő emberekről, akik egy jelenleg elfogadott paradigmában dolgoznak, és tudományos családba és munkába szocializálódtak. Bernie tudja, hogy a jó szándékú "szakértők" mindig hibáznak. És ez a kezdetben jó szándékú kutatás könnyen megingatható a finanszírozás, a támogatások és a karrier előrelépés ígéretével.